Hírek - röviden

[api]

https://index.hu/techtud/2023/08/19/fizika-kemia-szupravezeto-lk-99-cafolat-nemzetkozi-osszefogas-novekedo-moral/

"Ahogy említettük, a fizika nagyon keresi a szupravezetőt, így maga a cáfolat sem volt triviális ügy. A Pekingi Egyetemen a reprodukcióval együtt leírták, hogy mi okozza az LK-99 különös viselkedését. Mivel a koreai szakemberek kvantumalagutakat vizionáltak, az amerikai és európai kutatók bizonyították, hogy az anyag szerkezete lehetetlenné teszi a szupravezetést – az elektronok az anyagban erősen helyhez kötöttek, ezért az szupravezető helyett inkább kiváló szigetelő.

A stuttgarti Max Planck Intézet kutatói még tovább vitték a dolgot: az alkimisták által is használt olvasztótégely helyett az úgynevezett lebegő kristálynövesztés technikáját alkalmazva kiküszöbölték a réz-szulfid-szennyezést. A tiszta LK-99-kristályon több millió ohmos ellenállást mértek, de megállapították, hogy ferromagnetikus és diamagnetikus tulajdonságokat mutat: ez okozta a mágneses lebegést, amit tévesen a szupravezetés egyik fontos jelének tekintett Meissner-hatásnak véltek.

A történet koporsójába az utolsó szöget szintén a réz-szulfid-szennyezés ütötte. Sukbae Lee és Ji-Hoon Kim nagyon precízen jelezték, hogy 104,6 Celsius-fokon váratlanul tizedére csökkent az ellenállás. Prashant Jainnak, az Illinois-i Egyetem kémikusának beugrott, hogy ez a réz-szulfid fázisállapot-változásának hőmérséklete is – a koreaiakat tehát az anyagukba került szennyezés által produkált jelenség csapta be.

A tudományokban mondani szokás, hogy a kudarc nem a vég, hiszen a tévút kizárása ugyancsak a haladás része. Ebben az esetben ez halmozottan igaz, hiszen a terület az elmúlt évek során komoly presztízsveszteséget szenvedett el, mert a legutóbbi szupravezető-szenzációkat szállító Ranga Dias, a Rochesteri Egyetem kutatója, aki sokáig tudományos sztárként pörgött, az utóbbi idők egyik legsúlyosabb hamisítási botrányába bukott bele.

A koreaiak csodás tévedése ebben a helyzetben úgy kellett, mint egy falat kenyér. A világ fizikusai és kémikusai kontinenstől és rendszertől függetlenül előpattinthatták a röntgensugaras képalkotó rendszerüket és menő kristálynövesztőiket, és nemzetközi együttműködésben pár hét leforgása alatt bizonyíthatták, hogy igenis tudnak valamit, és nem lehet átverni őket. A kis szürke kristály igazi érdeme tehát az, hogy lelket vert a tudományos mezőnybe. Egy jövőbeli nagy eredmény és az ehhez szükséges támogatás szempontjából mindenképp fontos volt, hogy összekapták magukat és tudásukat."

[api]

https://qubit.hu/2023/09/24/biztonsagban-foldet-ertek-az-osiris-rex-urszonda-kisbolygomintai

A földközeli Bennu kisbolygót a csillagászok a bolygónkra potenciálisan veszélyt jelentő égitestként tartják számon. A 492 méter átmérőjű égitest a következő évszázad végén, 2182-ben jelenti majd a legnagyobb kockázatot, amikor becsapódásának esélye a NASA adatbázisa szerint 1 a 2700-hoz, vagyis még így is mindössze 0,04 százalék lesz. A szonda 2016-ban indult útnak a vízhez hasonló illékony anyagokban és szénben gazdag aszteroidához, amihez két évvel később érkezett meg.
Lauretta arra számít, hogy nem sokkal a landolás után meg tudják majd erősíteni a minták integritását, majd „ezután egy specializált kutatócsoport belevág a minták aprólékos vizsgálatába, ami a minta-visszahozatal után hetekkel megkezdődhet”. Ez az első alkalom, hogy amerikai űrszonda kisbolygóról hoz mintát a Földre – a japán űrügynökségnek (JAXA) ez korábban már kétszer is sikerült.
Az OSIRIS-REx részben a NASA úttörő Stardust űrszondájára épül, ami az űrkutatás történetében először hozott a Földre mintákat egy üstökös porból és jégszemcsékből álló kómájából. A Napot hat évente megkerülő Wild 2 mellett elhaladó szonda egy aerogélből készült mintagyűjtővel kapta el a szemcséket, amikben a kutatók többek között egy egyszerű aminosavat, glicint is kimutattak. A Stardust visszatérő egysége – amellett, hogy sikeresen landolt – 46 100 km/órás sebességével felállította a Föld légkörében leggyorsabban haladó, ember által alkotott eszköz rekordját is.

[api]

Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott az attoszekundumos kutatásaiért.
Olvassátok el Bor Zsolt 19 évvel ezelőtti interjúját:
https://index.hu/tudomany/borzs1021/

És mi az a rejtélyes impulzusösszenyomó tükör?

Nem rejtélyes, hanem zseniális. Magyar találmány, Szipőcs Róbert és Krausz Ferenc találmánya. A lényege az, hogy a nagyon sok vékony rétegből álló tükörre eső lézerimpulzus különböző rétegmélységből verődik vissza, de úgy, hogy a visszatérő impulzus rövidebbé válik, mint a beeső volt, feltéve, ha a tükröt olyan okos emberek tervezik, mint a két feltaláló. Szipőcs Róbert jelenleg Budapesten, a KFKI-ban dolgozik, Krausz Ferenc pedig Münchenben. Egy hatalmas kutatóintézet igazgatója. Érdemes mindkettőjük nevét megjegyezni.

Lényegében ezért kapta
Krausz Ferenc 1985-ben végzett a BME villamoskarán és ugyanakkor az ELTE fizikus szakán is.
Szipőcs Róbert szintén a BME villamoskarán végzett.
A csörpölt tükrök működéséről pedig itt olvashattok:
https://www.rp-photonics.com/chirped_mirrors.html
És az alkalmazásukról Szipőcs Róbert előadásában:
https://csopamedia.blogspot.com/2018/11/lezerek-es-urszondak-szipocs-robert-es.html

[G.Á]

Krausz Ferenc 2002-es cikke a Fizikai szemlében szintén jó összefoglaló a kutatásával kapcsolatban:
http://fizikaiszemle.hu/old/archivum/fsz0201/krau0201.html